Rólunk

Úny Község földrajzi elhelyezkedése

Úny község Komárom-Esztergom megye DK-i határánál, az Esztergomi Járásban, a Gerecse-hegység Gete-csoportjának DK-i, löszborított, dombsági táján helyezkedik el. Alappontja 195 m-rel van a tengerszint felett.                                                                                                                       Közigazgatási területet Pest megyével határos. Budapesttől ÉNy-ra 35 km-re, a megyeszékhelytől K-re 45 km-re fekszik. Dorogtól 11 km-re D-re, Esztergomtól 19 km-re D-re található. A 1106 jelű állami közút szeli át.                                                                                                                                     Tagja a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulásnak.

Úny Község rövid történelme

A régészeti leletek arra utalnak, hogy Úny és környéke az őskortól lakott hely volt. Rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt előkerültek. A Baráthegyi-dűlőben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az Esztergomi Balassa Múzeumban láthatóak.   A község első írásos említése 1193-ra datálódik (III. Béla megerősítette a fehérvári kereszteseket únyi birtokukban) Hun néven.  Neve a középkorban számos alakváltozáson ment át. 

A török korban lakatlan terület. A XVII. század első felében települt be újra. Az újjáépült település gazdasága a XVII.-XVIII. században komoly fejlődésen ment keresztül, annak ellenére, hogy földesurai gyakorta változtak. Azokban az időkben a katolikusok és a reformátusok közötti vallási ellentét csak fokozta a földesúr-jobbágyok ellentétet, és a szomszédos településekkel folytatott határ viszálykodást. A falu első hiteles pecsétje 1734-ből származik. 1755-től kezdődött az iskolai oktatás a református egyház szervezésében. A katolikus iskola 1787-ben nyílt meg.                           

A XIX. századi jobbágyfelszabadítás megnyugvást hozott a falu életére. 1836-ban Únyon birtokot szerzett Kossuth Lajos, mint Esztergom megyei nemes.                                                                 

1871-ben megalakult az Úny-Epöl-Kirva Községek Körjegyzősége Úny központtal. 50 évet élt meg. A kiegyezés utáni időszak jelentős gazdasági és társadalmi fejlődést hozott a községnek. Ez ltartott egészen az I. világháborúig. 1921-től Úny-Kirva Községek Körjegyzősége néven élt tovább, változatlanul Úny központtal.                                                                                                                   

A 1920-as, 30-as években korszakos fejlesztésekben részesült a település. Kiépült a telefonvezeték, elindultak az első buszjáratok, új házak épültek.                                                       

A II. világháború a maga 3 hónapos fronthelyzetével anyagilag, testileg és lelkileg nagyon megviselte a község lakosságát. A világháború utáni időszakban Úny Község is élte a maga ellentmondásos társadalmi, gazdasági életét. 1956. fáziskésében zajló helyi eseményei nem alkottak maradandót. 1958. nyarán megalakult a termelőszövetkezet, öt alapító taggal. A kor szellemének megfelelően 1961-ig őrizte meg önállóságát, miután különböző fúziók következtében megalakult a Sárisápi "Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet.                                                 

1960-ban - amikor elkészült, - tudta meg a lakosság, hogy a csokoládégyárnak álcázott építkezés valójában laktanyának épült. A honvédség jelenléte minden téren segítette a falu életét. Kulturális programoktól kezdve a kétkezi munkán át.                                                                                            

 A hatvanas években megindult infrastrukturális fejlődés a hetvenes évek végéig töretlen volt.       A közigazgatás területén 1971. március 10-ig lehetett átvitt értelemben önálló a község, amikor is megalakították a Dág Községi Közös Tanácsot, amelynek tagjai Dág, Máriahalom és Úny települések. A rendszerváltozás után bomlott fel.                                                                                                                A rendszerváltozás az önkormányzat teljes önállóságát hozta. A nagy önállóság bátor, de a lehetőségekhez mérten visszafogott elképzeléseket eredményezett. 1993-ban elkezdődött a telefon és a gázhálózat kiépítésének a megszervezése. A kivitelezés, de legfőképpen a számlák kiegyenlítése az 1994-98-as önkormányzati ciklus gazdálkodásának jelentett komoly megpróbáltatásokat.                Az oktatási intézmények az 1970-es évektől társulásos formában működtek Dág községgel. A dági Körzeti Általános Iskola a tanácsi rendszerben épült ezen a néven. Únyon 1-4 osztályos tagiskola működik napjainkban is. 1990-ben önállósult, majd 1995-től, ismét társult Dággal, majd másik három településsel. 2013. január 1-től állami fenntartással működik. A német nyelv nemzetiségi szintű oktatatása folyik.                                                                                                       

A helyi óvoda a 2000-2001-es tanévtől volt tagja a társulásnak. 2013-2014-es tanévtől ismét önálló intézmény, önkormányzati fenntartásban. Egycsoportos kapacitással bír.                                             1997-től Dág és Úny községek alapvetően bevételeik növelése céljából életrehívták a Dág-Úny Körjegyzőséget. 2013. január 1-től, törvényi előírások következtében, új közigazgatási egységként működik Dági Közös Önkormányzati Hivatal néven. Dág, Máriahalom, Úny községek ügyes-bajos dolgait hivatott intézni.                                                                                                                             

Az ezredforduló után igazából már csak a képviselő-testület önállóságáról beszélhetünk.                 Az elmlt évtizedben a település lényeges fejlesztéseket eszközölt, kiegyensúlyozott gazdálkodás keretein belül (tartós hitel igénybevétele nélkül).                                                                                   Napjainkban a népességnyilvántartás szerint ~730 fő él a községben. A népesség 1997-ben érte el minimumát (625 fő). Azóta kisütemű növekedést mutat.